A szigetről...

Niue egy szigetállam a Csendes-óceán déli részén. Úgy is ismert, mint “Polinézia sziklája”, de lakói röviden csak úgy emlegetik, hogy “a szikla”.

2400 kilométerre északkeletre fekszik Új-Zélandtól, a Tonga, Szamoa és a Cook-szigetek által alkotott háromszögben. A sziget távolsága Tongától 480 kilométer keletre, a Déli-Cook-szigetektől (Rarotonga) 930 kilométer.

Nem rendelkezik teljes függetlenséggel, Új-Zéland társult állama, államfője II. Erzsébet brit királynő.

A szigeten Tongáról érkező polinéz hajósok telepedtek le 900 körül, majd további betelepülők érkeztek Szamoáról 1440 körül.

A tizennyolcadik század elejéig Niue szigetén nem volt nemzeti kormány vagy vezető. A lakosság különböző csoportjai felett főnökök és családfők gyakorolták a hatalmat. A királyság fogalma 1700 körül kezdett kialakulni, a szamoai és tongai kapcsolatok következtében.

A szigetet James Cook fedezte fel 1774-ben. 1846-ban keresztény misszionáriusok érkeztek a polinézek lakta szigetre, amelyet 1900-ban nyilvánítottak brit védnökséggé, és 1901-ben Új-Zéland igazgatása alá helyezték. 1974-ben belső önkormányzatot kapott, majd 1974. október 14-én Új-Zéland társult állama lett. Külügyeiben és védelmi kérdésekben alárendelt az anyaországnak, egyéb ügyekben önálló döntési joga van. 2002-ben köztársasággá nyilvánították, választott elnök kormányoz.

A sziget területe 260  km² (ez nagyjából megfelel Magyarországon a Csepel-sziget területének, ami 257 km²), partvonala 64 km hosszú, 60 méterre magasodik a Csendes-óceán víztükre fölé. Legmagasabb pontja: Liha Point, 68 méter. 

A sziget trópusi éghajlatú, amelyre hatással vannak a délkeleti passzátszelek. A (trópusi) ciklonok természetes veszélyforrást jelentenek.

A sziget közelítőleg ovális alakú, átlagosan 18 km-es átmérővel. A nyugati parton két nagy öböl található: az Alofi-öböl középen és az Avatele-öböl a sziget délnyugati oldalán. Ezek között van a Halagigie Point nevű hegyfok. A délnyugati parton fekvő Avatele városkához közel nyúlik a tengerbe a TePā Point (Blowhole Point, Fúvólyuk-pont) nevű kisebb félsziget. A népesség nagy része a nyugati part közelében lakik, főleg a főváros, Alofi környékén és északnyugaton.

Niue lakossága 1679 fő. A szigeten polinézül és angolul beszélnek. Valamennyi niuei lakos Új-Zélandi állampolgár.

A lakosság gyökérnövényeket (táró, jamsz), kókuszdiót, citrusféléket és banánt termeszt, és néhol kisebb sertés és baromfi állomány  is előfordul. A szigetnek nincs ipara, gyakorlatilag minden manufakturális módszerekkel készül, mint például a gyümölcsfeldolgozás, a méz előállítása. A sziget legnagyobb mezőgazdasági vállalkozásának az egyetlen noni farm tekinthető. Létezik a szigeten egy halfeldolgozó üzem is, de jelenleg nem üzemel.
A szigetnek jelentős bevétele származik a bélyeg és érme kiadásból.

2003-ban Niue lett a világ első “Wi-Fi” nemzete, ami azt jelenti, hogy az egész országban ingyenes WiFi hálózatot biztosítanak az ott élők rendelkezésére.

További információk:

http://www.niueisland.com
http://ezustpanda.shp.hu/hpc/web.php?a=ezustpanda&o=galeria___niue_7QZj

forrás: Wikipédia és a világháló