Hala Tahi Togulu

Napra pontosan négy hónappal ezelőtt lázasan készültem az utazásra, rejtegettem érzéseimet nagyszerű hozzátartozóim előtt, kik elkísértek a repülőtérre. Érdekes, néhol mosolyt fakasztó visszaemlékezni aznapi gondolataimra. Rendelkeztem már némi hevenyészett információkról hosszú utazásom céljáról, láttam megkapó fotókat a tájról, de most látom igazán, hogy mennyi mindent nem tudtam még akkor a jelenlegi életemnek teret adó kis szigetről Niue-ról.

Village Show, Alofi

Ma egy kissé borús reggel köszöntött ránk, de ez ebben az évszakban maximum annyit jelez előre, hogy napközben lehet számítani némi záporra, de semmiképp nem nagy esőzésre. Nem rettentette vissza az időjárás a capital éppen aktuális falunapjának megrendezését, így a ma délelőtt programja adott volt.

Rövid kirándulás a déli és a keleti part mentén

Hat hét egyedüllét után ismét társas lényként folytatom a mindennapokat, a pénteki géppel ugyanis visszaérkezett Icus, a motel tulajdonosa. A délután és a kora este gyorsan elszaladt a másfél hónap alatt véghezvitt változások bemutatásával (gyakorlatilag jóleső érzéssel nyugtáztam a dicsérő szavakat), majd némi élménybeszámolót követően felvázoltuk a közeljövő megvalósítandó terveit.

A kézművesség remekei – 2. rész

A szombati nap közel a szokásos módon telt el, kivéve, hogy a délután meglátogatott Joe barátom, kezében egy halom Pow Pow (papaja). Miután jeleztem neki, hogy lassítson a közeljövőben a gyümölcs leszállításával, mert tele van a hűtő, nem győzöm elfogyasztani, leültünk kicsit átbeszélni a világ dolgait.