Ma egy kissé borús reggel
köszöntött ránk, de ez ebben az évszakban maximum annyit jelez előre, hogy
napközben lehet számítani némi záporra, de semmiképp nem nagy esőzésre. Nem
rettentette vissza az időjárás a capital éppen aktuális falunapjának
megrendezését, így a ma délelőtt programja adott volt.
Igazából nem számítottam másra,
mint az eddig látott falunapok megszokott eseményeire, gondoltam a különbség
mindössze annyi lesz, hogy most az ország fővárosaként számon tartott Alofiról
van szó. Utólag belátom, hogy a tapasztalatok felülmúlták az előzetes
elvárásokat, mert egyrészt a tömeg - pedig mondhatni későn, tíz óra környékén
értünk a helyszínre -, másrészt a sokkal színesebb kulturális programok
igazolták, hogy ez a rendezvény a fővárosé.
Új információként megtudtam, hogy
Alofi ebben az évben a piros szín jegyében rendezte a legnagyobbnak mondható közösségi
eseményt. A sokéves szokás ugyanis az, hogy év elején minden jelentősebb méretű
és Village Show rendezésére vállalkozó közösség egy színt választ magának, mely
megadja a megrendezésre váró falunap alapszínét és így picit talán a hangulatát
is. Igazából az eddigi hasonló eseményeken is feltűnt, hogy az emberek többsége
hasonló színárnyalatú öltözékben, vagy épp azonos színű pólóban vesz részt, de
ennek valódi okára csak ma derült fény számomra.
A kirakodó árusok portékái között
megtalálhatóak voltak a már ismert és az itteni bejegyzésekben is bemutatott kézműves
termékek, de sok, eddig még nem látott műremekre is rábukkantam. Feltűnt az is,
hogy itt valóban a legszebb és legnemesebb termények kerültek a látogatók elé.
Végre láthattam a sziget egyik
jellegzetes és állítólag igen ízletes állatát is a kínálat között, ugyanis egy
kosár gumival gúzsba kötött uga (egy itt honos szárazföldi rák fajta) pislogott rám az egyik árus standján.
Látványos, ugyanakkor állatbarátként kissé elszomorító volt számomra a hosszú
madzaggal pórázra kötött termetes példány, mely harcos mozdulatokkal jelezte,
hogy még így fogságban is hajlandó megvédeni magát.
A kulturális bemutató ezen a
rendezvényen már túllépett a sziget határain, ugyanis a helyi hagyományos
táncok és dalok mellett tehetséges előadók adtak ízelítőt a környező szigetek
és az anyaország népi hagyományaiból.
Hallhattunk és láthattunk nemzeti
viseletbe öltözött előadóktól tongai, Cook szigeteki és Szamoai táncokat, de
nem maradhatott ki a repertoárból a kiwi hagyományokat felelevenítő tánc sem.
Színes kavalkádot, érdekes
hagyományokat, mosolygó és gondtalannak tűnő, aktív közösségi életet élő
embereket láttam ma is, megérte ez a Village Show is a rászánt időt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése