Napra pontosan négy hónappal
ezelőtt lázasan készültem az utazásra, rejtegettem érzéseimet nagyszerű hozzátartozóim előtt, kik elkísértek a repülőtérre. Érdekes, néhol mosolyt fakasztó
visszaemlékezni aznapi gondolataimra. Rendelkeztem már némi hevenyészett
információkról hosszú utazásom céljáról, láttam megkapó fotókat a tájról, de
most látom igazán, hogy mennyi mindent nem tudtam még akkor a jelenlegi
életemnek teret adó kis szigetről Niue-ról.
A fenti gondolatok nem csak a dátum miatt jutottak eszembe, sokkal inkább
azért, mert átfutottam gondolatban, a
több száz elkészült fotót segítségül híva, hogy mennyi gyönyörű és
megunhatatlan helyet, milyen sok információt összegyűjtöttem már az eltelt
néhány hónap alatt, ráadásul mindezt úgy, hogy a szigetnek még csak piciny
részét ismerem valójában.
Na, és még mennyi téma van tervben, vagy épp az
anyaggyűjtés időszaka alatt. Ha mindezt összegzem is több éves itt tartózkodást
érdemel a sziget, hát úgy gondoltam, egy rövid, laza kirándulás során
megismerem a sziget egy eddig nem látott piciny részét.
Konkrétan egy újabb sea trackról van szó Tamakautoga Village
mellett, mely a déli part egyik, nem sokak által látogatott tengeri ösvénye.
Pedig megérdemelné a figyelmet, ugyanis a kevés homokos (valójában inkább apró
kavicsos) sea trackok egyike ez a hely.
Sok nem ismerhető meg a helyről,
sem történelmi esemény, sem helyi história nem köthető ide, de még csak a
látogatásra ajánlott helyszínek között sincs megemlítve. Azt kiderítettem, hogy
a búvárok előszeretettel keresik fel, állítólag a tarck környéki vízi világ
közkedvelt a merülők között.
Én mindössze annyit láttam a
partról, hogy egy gyönyörű helye a szigetnek óriásira növekvő korallokkal, a
megszokott kristálytiszta vízzel, a víz sekélyebb részén vidáman játszadozó
halakkal és végre nem kizárólagosan a megkövült korall plató látványával.
Persze ez lehet, hogy kissé
elfogult, személyes vélemény, ezért az olvasóra bízom az alábbi képek alapján
annak elbírálását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése