Van egy rövid partszakasz a
sziget déli csücskén, mely jelentős mértékben különbözik a többi, leginkább
összefüggő sziklapadként megjelenő partszakasszal. Ezen a helyen feltűnően
nagyobb az apró kavicsos, mondhatni homokos rész, ráadásul lejtős
elhelyezkedésű, ami kedvez a bátortalanabb fürdőzőknek és a kezdő
búvártanoncoknak egyaránt.
Nem véletlen tehát, hogy a
viszonylag meredek lejárón megközelíthető Avatele öböl neve Avatele Oneonepata
Beach, hiszen valóban egy beach hangulatát idézi maga a látvány is.
Az ismertető táblán érdekes információkat talál az
idelátogató az öbölről:
„A homok föveny kiterjedése itt, Avatele öbölnél - mint egy kiemelkedő
tereppont -, kedvező partszakasz volt a korai kereskedelmi vitorlás hajóknak. Azok
a napok régen elmúltak, de a kicsiny, csendes homokos öböl ma is jól szolgálja
a halászokat, a búvárokat és könnyűbúvárokat.
Noha a homok javarészt durva szemcsés, ez egy gyönyörű terület egy
piknikre és a közelben cirkáló púpos hátú bálnák megfigyelésére. Egy sor
érzékeny korál szerkezet és különféle halak tengeri életébe lehet betekinthet,
egy nagyszerű könnyűbúvár gyakorlat során.
Az áradás erejének következményeként, naponta erős sodrás halad
keresztül az öblön, át a sziklapadon, ki egészen a rámpa széléig.
Az Avatele part a helyi legendákból is ismert, melyek egy Mataginifale
nevű fiatal leányról mesélnek, aki híres volt a hiapo (tapa) készítési
ügyességéről és gyakran töltötte napjait a parton, mesterségét gyakorolva. A
helyiek megkérhetők, hogy meséljenek ezekről a történetekről.”
Ugyan eddig nem sikerült sem
szótárak, sem helyiek segítségével megfejtenem, hogy mi is lehet az a hiapo,
vagy tapa, mindössze utalás van arra, hogy valamiféle kelmefestési eljárásról
lehet szó. Ezt sejteti az a monda is, melyet ugyancsak az információs tábla
oszt meg a látogatóval:
„Mialatt Mataginifale hiapo-ját csapkodta a part köveihez, sokszor
énekelt és dalolt munka közben. Csábító hangjára, minden hal összegyűlt az öbölben,
hogy csodálják a lány énekét, ügyes foglalatosságát és kérték, fesse le őket
bármelyik színnel, amit ők kérnek. Az egyik napon egy bálna úszott a szorgoskodó
Mataginifalehoz és kérte fesse le őt. Mataginifale gúnyosan válaszolt "ulu
pekepeke", ugratva a bálnát, nagy púpos feje miatt.
A bálna mélységesen megsértődött és megesküdött, bosszút áll
Mataginifalen. Mikor a lány elfordult, a bálna felemelkedett és egészben
lenyelte őt, majd eltűnt Oneonepata partjairól.
A bálna gyomrának fogságában eltöltött napokban Mataginifale
megfigyelte, hogy az nem úszott hosszú ideig - a lány használva a dereka körül,
ruhájában elrejtett szerszámait, addig kaparta lassan a bálna gyomrát, míg
megszökött.
A bálna gyomrából való kikerülése után, egy másik parton találta magát.
Mataginifale Tongán ért partot, ahol hamarosan a király menyasszonya lett.”
Hogy a monda valóban megtörtént-e
csak Mataginifale, vagy a bálna tudná igazolni, de hogy a partszakasz ma is
gyönyörű, bizonyíthatják az alábbi képek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése