Egy kalandnak vége, de itt a folytatás…

Hetekig gondolkodtam, hogy mi legyen ezzel a bloggal. Bezárjam és hagyjam feledésbe merülni, vagy valami frappáns átkötéssel folytatódjon és híreket adjon életem további alakulásáról, az új környezetben töltött napjaim történéseiből.

Nos, a vívódások után végül a második megoldás mellett döntöttem.

Miért?

Mert ugyanaz az életem zajlik tovább, igaz egy másik közegben.

Mert minden változatlan bennem, mindössze a helyszín és a feladat kivételével ez alól. 

Mert sokkal egyszerűbb egy blogban, folyamatában követni a változásokat. 

Mert tudom, hogy az új élettér is tartogat számtalan érdekes és megosztásra érdemes témát.

Mert tudom, hogy míg egy ember is visszajár olvasni az itt rögzítetteket, addig van érdeklődés.

Így hát a történet folytatódik, itt a blogban, igaz, már nem Niue szigetén, hanem egy angliai kisvárosban. 

De, mi történt?

Mint az már tudott, a szigetet - szomorú szívvel -, de elhagytam. Nagyon kedves marad a számomra barátságos lakóival és csodálatos élővilágával együtt és még az sem kizárt, hogy egyszer visszatérek álmaim szigetére. Az okokról most sem szeretnék beszélni, legyen annyi elég, hogy sem a környezetnek, sem helyi lakosoknak, ottani új barátaimnak, sem a helyi hivataloknak köze nincs a távozásomhoz. 

Az ok sokkal egyszerűbb és hétköznapibb, mondhatni a civilizáció egyik jellemző megnyilvánulásaként ismerhető.

Augusztus 20-n gépre szálltam, majd hosszú, fárasztó várakozok és repülések után értem haza. Kíváncsisággal, reményekkel teli gondolatok kísértek utamon, az előzmények alapján sok körülményben véltem felfedezni lehetséges változásokat, de a rideg valóság, az egyik napról a másikra megszűnő érdeklődés fogadott, így nem volt okom, hogy további terveim megvalósítását előkészítsem és pár hetes pihenést követően folytassam azt, amit korábban elterveztem. Továbblépek, de ismét egyedül.

A lehetőségek felkutatása közel egy hónapot vett igénybe, ezzel szemben az utazás és a jövő tényleges elindítása alig egy hetet, így október 25-n már egy angliai kisváros, Luton felhői közül kandikált rám az a nap, mely alig két hónapja még Niue Islandon ontotta rám melegét.   

Folytatás egy új országban, és hogy mennyire lesz érdekes, vagy kalandos, még a jövő titka. Az egzotikumot hátrahagytam ugyan, de számomra ez a világ is egy új világ. Belevetem hát magam, és ha említésre méltó dolgokat látok, élek át, ígérem, megosztom itt. 

Mindaddig, míg érdeklődésre tart számot.

Good bye Niue, hello UK.