Az egyik délután kicsit ismét
elidőztünk Niue hajókikötőjében. Már a délutáni órákat éltük, mondhatnám azt
is, hogy közeledett a naplemente. Nem igazán lehet összehasonlítani egy kikötőt
az eddig meglátogatott reef-ek egyikével sem, de kétségtelen, hogy talán innen
látszik legszélesebb szelete a végtelen óceánnak. Teljesen alkalmas arra, hogy
egy nehéz nap lezárásaként kissé felvidítsa lelkét az ember.
A mai délután figyelemre méltó és
egyben mesés élménye a fények és a víz játéka volt, háttérben az elmúlt esős
napok hátvédjeiként hátra maradt, szebbnél szebb felhőképződményekkel.
Megálltam a mólón és csak néztem a végtelen látóhatárral érintkező égbolt
képzeletbeli mozivásznán lejátszódó égi jeleneteket.
Szóban nem mondható el a varázslatos látvány, beszéljenek
hát helyettem a képek erről a hangulatos délutáni óráról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése