2012. április 13., péntek

I'm lost


Gyakorlatilag a tegnapi napot másolhatnám ide, de az fölösleges lenne. Ma is nagy léptekben épültek a falak, köszönhetően a két mester szorgos kezének. Én ma is találtam magamnak feladatokat, de azért ne szaladjak ennyire előre.



Történt ugyanis, hogy fél tíz körül Ica kérdezte, megyek-e vele Alofiba, mert sok elintézni valója van, mielőtt holnap egy teljes hétre magamra hagy, s mert tudta, hogy nagy szívfájdalmamra a Matalau (mostani szálláshelyünk) toronyhoz eddig még nem sikerült az internet szolgáltatónak áttranszponálni az én accountomat. Nosza, hátrahagyva a szakembereket elgurultunk az alig 8 km távolságra levő fővárosba és egyből a net szolgáltatót támadtuk meg. Itt egy kedves lányon kívül semmi szakember nem volt bent található, így hát Ica továbbhajtott az ügyeket intézni azzal, hogy majd felvesz. A lány ismét megnézte a gépem már annyiszor leírt adatait, és jobb híján továbbküldte egy e-mail üzenetben a szakértő kollégának, hogy majd ellenőrizze a rendszerük beállítását.

Ez a művelet röpke 10 perc, de Ica már elment, hát jobb híján az iroda előtt elolvastam a leveleimet és válaszoltam aggódó hozzátartozóimnak. Egyszer megszólít Joe (Tőle béreljük a terepjárót és Ő lesz, ki segíteni fog a területen burjánzó növényzet megfékezésében), hogy merre van Ilona? Mondom, hogy elment anyagrendelést leadni, majd később ide-oda fog szaladgálni, de menjünk, nézzük meg a rendelésleadásnál. Természetesen ott már hűlt helyét találtuk, s mivel nem láttam mellettem elsuhanni, de fel sem vett az volt a tipp, hogy biztos visszament a motelhez. Így Joeval elhajtottunk a motelhez, de Ica lost! Én úgy gondoltam, hogy hasznosabb lesz, ha maradok, míg Joe elmegy felkutatni a keresett nőszemélyt.

Valójában közel öt óra múlva láttam újra a moteltulajdonost, aki széttárt karokkal kérdezte, hogyan kerültem vissza. Megkérdezte az internetszolgáltatónál a lányt, hogy tud-e rólam valamit, mert elvesztett. Egy férfit soha nem szabad magára hagyni, mert elviszik! – volt a bölcs válasz. Nos így történt, hogy első alkalommal elvesztem, de végül megkerültem és még csak el sem vitt valami helyi szépség. Legközelebb majd jobb helyen igyekszem elveszni.

A nap további része a konténerürítéssel telt, amit ma nagyjából az alábbi állapotban hagytunk ott.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése