Napközben felmerült a kérdés, mi
legyen a vacsora? Én még nem ismerem a lehetőségek széles körét, gondolom ez
sugallta Ica kérdését: Esetleg valamit nem kellene főzni? Persze ötletem sem
volt, hisz azon kívül, hogy a szupermarketben nagy hűtők vannak tele különböző
húsokkal, nem sok információval rendelkezem. Rövid időn belül kiderült, az
áldozat egy 10 kategóriás (erre magyarázat később) csirke lehet, azonnal jött
az ötlet, akkor egy igazi otthonról hozott ízeket tartalmazó csirkepaprikás fog
készülni és én fogom elkészíteni.
Irány tehát egy fotón már
bemutatott bolt. Az út során egy alkalommal ráugrottam a baloldali nem létező
fékpedálra a 40-s tempó ellenére, ugyanis majdnem olyat láttam, mint ami
odahaza fordul elő, egy labda gurul keresztben az úton és utána a vásott
kölyök, ügyet sem vetve a forgalomra. A különbség annyi volt, hogy itt egy
kókuszdió gurult az útra és utána egy helyi ember futott. Egy mosollyal és egy
intéssel elintéztük a dolgot.
A boltban az egyik hűtő mélyéről
elő is került a mélyfagyasztott, zacskóba öltöztetett és Új-Zélandról
ideutaztatott csirke. Érdekes volt megtudni, hogy a Zátonyon (Új-Zéland) nem
foglalkoznak a kilogrammokkal, egyszerűen kódszámmal osztályozzák a
csirkét, van a 10-s és a 12-s kategória, nyilván nagysághatár szerint. A kettőt a számjelzésen túl természetesen az
ára különbözteti meg. Így került a fazékba 10-s csirke. Az alábbi fotókon a
fontos, a legfontosabb alapanyag, a szegedi paprika - mely velem utazta végig a
sok ezer kilométert-, illetve a főzés közbeni állapot és a végeredmény látható.
Az előkészítés során
természetesen kerestem és kértem azokat a fűszereket, melyekkel egyéni íz
világot szoktam elérni. Szükségem volt borsra, köményre, a paprikára
természetesen és én időnként például kakukkfűvel teszem egyedivé (tessék
egyszer kipróbálni). A kakukkfű hallatán Ica csak nézett, mert ezt a fűszert
nem ismeri és kérte az angol elnevezését. Persze, hogy nem tudom, hiszen én úgy
tudom, hogy tipikus magyar fűszernövény, de legalábbis csak Európában
ismert. Így most ez a fűszer kimaradt,
mert nem volt kedven vagy ötven fűszeres üveget végigvizsgálni.
Természetesen kíváncsi voltam Ica
véleményére, így alig vártam, hogy elkészüljön az étek és megízlelje az első
falatokat. Egyszerű, de határozott véleményt hallhattam: Finom! Csak talán
hiányzik belőle a kakukkfű :).
Csak az érdekesség miatt írom ide
a költségeket. Mint tudott, nem olcsó itt az élelmiszer, de úgy gondolom, hogy
ha az alábbi árakat az átlagos szorzóval (1 NZ $ kb. 183 Ft) magyar forintra
alakítjuk, mellbevágó az eltérés. Az összehasonlítás természetesen hamis, nem
ismerve az itteni béreket, de erre az utóbbira nem térnék ki.
1 db 10 kategóriás fagyasztott csirke $9.50
2,5 db közepes méretű vöröshagyma $2.25
0.5 kg Makaroni elbow $3.50
0,5 dl napraforgó olaj, melyből fél liter $5.00
némi só, melyből 300 g $2.50
2,5 db közepes méretű vöröshagyma $2.25
0.5 kg Makaroni elbow $3.50
0,5 dl napraforgó olaj, melyből fél liter $5.00
némi só, melyből 300 g $2.50
A bors és kömény Ica
fűszertárából, na és a nélkülözhetetlen szegedi paprika értéke nem meghatározható.
Én aztán tudom, hogy finomat főzöl! :-)
VálaszTörlésJó volt belesni a konyhába is, nem beszélve arról, hogy te is ott állsz!
A bal bokád éppen el van kendőzve..., nagyon bízom benne, hogy hamar begyógyul, és megnyugszik a lábad minden sejtje!
Szeretem az Ica humorát is! ;-)
Ölelés Nektek!!